FANDOM


Amarilla Bianchi
5750ce99b1d7055
Adatok
Született November 11
Kor 18 éves
Faj Quincy
Nem
Magasság 158 cm
Súly 45 kg
Hajszín Vöröses-barnás
Szemszín Barna
Bőrszín fehér
Vércsoport A
Politikai hovatartozás
Hovatartozás Quincy
Karakura
Korábbi hovatartozás Emberek világa
Személyes információk
Családi állapot Egyedülálló
Rokonok Roberto Bianchi - Édesapa

Lissandra Carati - Édesanya

Amarilla Bianchi az Olaszországból Karakuraba költözött család egy szem gyermeke, aki örökölte a Quincy gént, de képességére a költözés után ébred csak rá, mikor rá támad egy Lidérc, vagy ahogy ő hívja lélekkajáló.

KinézetSzerkesztés

Vöröses-barnás haj, melyet szeret összefonni. Barna nagy szemek. Szeret és sokszor is mosolyog. Vékony, csinos testalkata van, melyhez hajlékonyság és erő is társul. Szeret csinos ruhákat felvenni, de mivel iskolába jár, ezért bizony inkább az iskolai egyenruha van rajta.

JellemSzerkesztés

Életvidám, bátor, feledékeny. Ezzel a három szóval tökéletesen leírható. Szeret mosolyogni, a vicces dolgokat, viccesen odaszólogatni. Azonban tud komoly is lenni, de inkább lazábban veszi a dolgokat. Bátorsága ösztönös, valójában merészen belemegy a veszélyes helyzetekbe, mivel nincs benne félelem érzet. Nem megijed, hanem megszeppen. Sosem sikítana fel. Nem fél, hogy magát vagy másokat életveszélyes helyzetbe hozza. Valójában mindent megtesz, hogy jól jöjjön ki a helyzetből. Ami általában sikerül is neki. Feledékenyebb, mint egy kis elefánt. Nem tud mástól idézni, mivel felfelejti. Ha meg is érti a lényegét később nem tudja elmondani, hogy hogy is volt, hogy mondta pontosan. Éppen ezért sem olyan jó tanuló. Bezzeg, ha tánclépésekben tanítanák a történelmet, akkor egyből mindent megjegyezne. Inkább gyakorlatiasabb. Szeret barátkozni, azonban nagyon közel csak 1-2 embert enged magához.

TörténetSzerkesztés

A nevem Amarilla Bianchi. Olaszországban születtem és ott is nevelkedtem. Nagyszüleimnek volt egy nagyobb birtokuk, és ott élhettünk én és a szüleim. Egyke gyerek vagyok, de mégsem érzem magam elkényeztetettnek. Nagyim német származású, szóval mondhatom, hogy egy kis Német vér is folyik az ereimben. Imádok táncolni. Amint meghallok egy zenét, egyszerűen nem lehet bírni velem. Tánciskolába is jártam, ahol rengeteg táncstílussal megismerkedhettem. Bárcsak a tananyag is tánclépésekben lenne oktatva, akkor nem lennék csapnivaló tanuló. Sajnos gyakran nem tudom elmondani, hogy ki mit mondott, vagy miről beszélgettünk öt perccel ezelőtt.
Édesapám egy nap bejelentette, hogy kapott egy igen jó állást, viszont nem itt, hanem Japánban. Azt hittem dobok egy hátast… Az olaszon és nagyi álltam erőltetett németen kívül más nyelvet nem beszéltem. Angolról hallottam, meg a latint felismerem, ha látom, de a Japánban használt írásjelek kicsit kicsapták nálam a biztosítékot. A nyelv volt, ami egyedül zavart. Magát a költözést egészen lazán vettem, még ha nagyon is szerettem az itteni életet. Nem vagyok az a nagy nyelvkönyv bújó, de kénytelen voltam átlapozni, hogy ne legyek kuka az új helyen. De rá kellett döbbennem, hogy jelenlegi elhatározásomtól sokkal jobban neki kell ülnöm a dolognak…
Egy hónappal később már a repülőn ülve izgatottan bámultam ki az ablakon. Mosolyomat nem lehetett lekaparni. Egy kisebb kis családi házba költöztünk. Az emeleten volt az én szobám, ami kisebb volt a régitől, de ugyan úgy elfért minden cuccom benne. Annyi, hogy kevesebb helyem maradt táncolni. Természetesen egy szobányi cuccot kipakolni sokkal gyorsabb, mint az összes holmit, éppen ezért rám bízták a bevásárlást. Vagyis elengedtek feltérképezni a területet. Nyakamba is vettem a várost, kicsit túlzottan is sokáig tartott a bolyongó körséta. Már kezdett esteledni, ezért úgy döntöttem, hogy a hamarabb hazajutást úgy érem el, hogy egy sikátoron keresztül levágom az utat. Nem is lett volna belőle baj, ha nem találom szembe magam egy furcsa lénnyel. Megszeppentem, mikor megláttam. Életemben nem láttam még hasonló állatot. Mellette nem tudtam el haladni, de úgy éreztem, mintha jobb lenne egy tisztes távolságot tartani tőle. Azért mégis csak egy méterrel magasabb tőlem, meg olyan mintha maszk lenne az arcán, és a mellkasánál van egy lyuk. Az normális? Mindegy úgy határoztam, hogy lassan, de biztosan elkezdek hátra felé menni. Azonban a lény felém csapott. Igazán meglepődött, mikor leguggolva elkerültem azt. Fredy béna karlendítései edzettek, szóval sokkal jobb reflexem van ettől. Azonban nem vettem semmi olyat, amivel visszatámadhatnék. Meg nem is akarom elpocsékolni a megvett dolgokat, szóval úgy ítéltem meg, hogy jobb lenne most visszavonulni. Azonban a lény valami savas dzsuvát hányt elém, amibe nagyon nem lenne bölcs vagy egészséges belelépni. Megfordultam, és próbáltam volna menekülési útvonalat találni. Az biztos, hogy gyorsabb és fürgébb vagyok nála. Egy csel mozdulattal, utat nyitottam magamnak és futottam, ahogy tudtam volna, de megint elém hányt. Sajnos túl nagy, hogy átugorjam. Így már egyik úton sem haladhatok tovább. Most mit csináljak?
- Elég a futkosásból! Most felfallak!
Nem is tudtam, hogy ez a furcsa lény tud beszélni, de úgy tűnik, engem akar vacsorának. Akkor pedig kénytelen leszek megvédeni magam, még ha valamit el is kell pocsékolnom. Ám ekkor egy világító kék nyíl beleállt a lény fejébe, majd a lény elkezdett szétfoszlani és eltűnni. Miután eltűnt azután néztem hátra, a lövés irányába. Apa állt mögöttem egy fénylő íjjal a kezében. Meglepett. Nem értettem a dolgot. Hazaérve leültünk és elmeséltek nekem mindent, hogy mi spéci emberek vagyunk, akik képesek íjat és nyilat idézni, mellyel elpusztíthatjuk azokat lélekkajálókat. Azért támadott meg, mert én különleges vagyok. Sajnos itt sokkal több lélekkajáló lézeng, mint otthon, ezért találkozhattam csak most vele először. De mostantól kő kemény edzéseken kell részt vennem titokban, hogy emberiség hőse lehessek. Nem is hangzik olyan rosszul. Apa azt mondta, hogy ez a nagyi családjának öröksége, és igazán erős és különleges vagyok. Kezdetét vették az edzések, és mint kiderült tényleg nagy tehetségem van a lélekdarabkák felismerésében, idézésben és irányításában. Azonban nagyon nem tudok célozni. Hiába lenne meg a feszítésem, tartásom és bemérésem, a nyíl sosem arra megy, amerre mennie kellene. Olyan rossz, hogy tíz lövésből csak egyszer találom el a táblát… éppen hogy csak. Kész csoda lesz, ha eltalálom az ellenfelemet. A távolság csökkentése opció sem használ. De akár lehet ez fegyver is. Ki tudja, mikor találom el véletlenül az ellenfelemet. Mivel nem gondolom azt, hogy rám igaz lenne a "Ha gyönge a lelked, tompa a kardod éle.", mivel nekem erős a lelkem, csak a célzás nem megy.
Sajnos vége a szünetnek, ezért nekem is meg kell jelennem az új iskolában. Az iskolai egyenruha egyáltalán nem szokatlan, és talán a mostani még jobban is tetszik, mint a régebbi sulimé. Frissen szerzett tudásomat, minden féle értelemben, most kamatoztathatom. Nem különösebben izgulok, mivel szeretek barátkozni, szóval nem lesz baj. Az új helyem egy szőke hajú lány mellett lesz. A lány az ablak melletti sorban van, én pedig a középsőben foglalok helyet. Leülök, pont egy másik fiú elé, majd egy furcsa dologra leszek figyelmes. A lánynak is különleges a lélekdarabja. Akkor lehet ő is ugyan olyan hős, mint én? Hogy is mondta apa? … Queen? … Quintuplet… Quincy… Igen… Szünetben nem is leszek rest megkérdezni. De a lány mögött ülő fiú is… Vajon tudnak egymásról? … Apa egyik gyakorlata volt, hogy az enyémet jól rejtsem el, szóval ők valószínűleg nem sejtik, hogy én is különleges vagyok. Bár nem teljesen vagyok biztos, hogy ugyan olyanok, mint én, de mi mások is lehetnének? De remélem, összebarátkozhatok majd velük… Hisz ez a fajta életem, minden tekintetben, csak most kezdődik el.

Ami ezután jöttSzerkesztés

Találkozás az Íjhasználós szuperhőssel
Tessék veszélyesre gondolni! Éppen hazafelé sétálva a sikátorban pár nem túl szép arcú embercsoport úgy gondolta, hogy ki szeretne kezdeni velem. Azonban megérkezett az Éjjeli sasként elhíresült igazságosztó, vagy ahogy az én szememben él az Íjhasználó Szuperhős. Szóval jött, látott, és kifektetett mindenkit. Párat elküldött az Őrangyaloknak. El is gondolkodtam, hogy ezért nem haragszanak meg majd rá? Nem kellett volna, de megmentett, Én pedig megvédtem egy előkúszó lélekkajálótól. Mint kiderült ő Cassandra Keen (Cassy) és van egy segítője George, akivel szintén találkoztam az éjjel. Lehetek a szuperhősöm Robin-ja, ami miatt roppant izgatott lettem. Kaptam is tőle egy Cassy hívó szerkentyűt is.

Cassy kérése
Első találkozásunkkor egy bűnbanda üzérkedésébe botlottam. Éppen ezért a Batman barlangjába tárgyaltuk ki, hogy miként fogunk fellépni ellenük. Ez nem is olyan egyszerű. Kaptam bevetési ruhát, de a keresztem elvételre került. Bár zálogként egy igen fontos ékszert kaptam, amire hasonló képen kell majd vigyáznom. Reszkessen az, aki mer majd egy ujjal is hozzáérni.

Kérdeztem és az őrangyal válaszolt
Most először találkoztam egy őrangyallal, akit Kurosawa Rin-nek hívnak. Most találkoztam először őrangyallal, de teljesen más mint amit nekem annak idején meséltek, amit a freskókon láttam, és amit magam is gondoltam volna. De elhatároztam, hogy ha nem akarok éhen pusztulni odaát, akkor ha lehet, akkor be kell iratkoznom az őrangyal képzőbe. Megint sok tanulás, ami nekem nagyon nem megy. Ez roppant nem ér! Rin-t kérdezgetve elég sok mindent megtudtam, amit korábban nem is sejtettem. Így pedig sokkal okosabban érzem magam, és egy kedves és értékes barátra tettem szert.

Esernyőn osztozva egy árva lánnyal

AmarillaToa

Toa és Amarilla

Toa Konorama egy nagyon kedves, aranyos, különlegesen szép lány, aki egy árvaházban lakik és rengeteg fájdalmat zár magába. Nem sokan barátkoznak vele, éppen ezért én mindenféleképpen a barátja leszek. Sőt! Olyan leszek számára, mint egy nővér.

Ő a precíz, Én a szertelen
Egy elhagyott földrajz atlasznak hála és a nagy rohanásomnak, hogy találkozhattam a nagymester Anselm Eberhard Lindhorst-el (Ael). Körülményesen, de elmondtam, hogy Quincy vagyok, és megnyugodtam, hogy nem utálja a mivoltát. Én elmehetek majd megnézni a Dojo-ját, ő lejön velem az íj klubba és talán táncra perdíthetem majd. Mindez még rajta áll, mindenesetre izgatottan várom majd.

Sushi legalább ehetőt
Bizony! Cassy és George jöttek felügyelni, hogy ne tömegpusztító fegyver legyen a sushi, amit készítek. Mert ugyebár ezen múlik a háztartás jegyem, a kő kemény Mochi baleset után. Egész éjjel ott maradhattunk, és kísérletezhettünk az ételek elkészítésével. Beszélgettünk, és Cassy-t is merőben ápolnom kellett. De hogy miért nem szólt időben?

Kane, mint a balek kaszkadőr
Kane Shinzou nem az ölembe pottyant, hanem egy kocsi tetejére, miután korábban pont az osztálytermünkbe randalírozott. Mivel teljesen elvesztette az eszméletét, ezért Apával hazavittük, és rendbe raktuk. Mint kiderült van egy spéci erő elrejtő karperece, ami "okkal" hord. Egy tetőn ugráló, veszélyesen élő modern Robin Hood csoport tagja, ahol a rosszaktól lopnak és a rászorulóknak adják és kódneveket használnak. Mint az Egérke, és Busz, de Kane a Speedy Gonzales jutott. De mikor csak mennie kellett, akkor elárulta a valódi nevét. De elég titokzatos.

Randitanácsadás, mint vak vezet világtalant
Cassy-t meglátogattam, és meséltem a találkozásomról és megkaptam az ígért SMS-t. Mostanság pirulást és dadogást okozom, ami roppant ragályos. "Randi" precíz definíciós megfogalmazásom kiegészítésre szorult, és Cassy, aki ugyan olyan tapasztalatlan, mint én próbálja festeni a helyzetet. Mindenesetre egy roppant szép ruhát választ nekem, amibe elmehetek egy nem mindennapi randira.

Én vigyáztam!
Új osztályommal és vadi új Tanbánnak beszéljük meg, hogy mit csináljunk a téli fesztiválra. Én felvetettem egy szuper ötletet, amihez természetesen egészen ragaszkodom, ambár, mintha nem nagyon jutnánk egyességre ezzel kapcsolatban.

Földes tengerpartos lakatlan sziget
Kaptam egy fenyegető levelet Optimus-tól, amire hiába készültem fel otthon, mégis kizsebelve tértem magamhoz egy virágos mezőn. Orvosi köpeny ellenére remélem nem műtöttek meg, ámbár Holle anyó hangja nem is tudom onnan szól hozzám. Én magam nem fogok a fenekemen ülni, és én ugyan elindultam falat mászni...

Semafor fogócska
Egy szemtelen lélekkajáló úgy határozott, hogy vörös csapdákkal mozgásképtelenné tesz engem, és meg is jelül, mint meghívottat. Nem csak én voltam haragba bele, ezért Layla Alese Wagner-t elhívtam. De jött még Loreley Felicie Wagner és Milo Volke is. Valamint a sors összehozott ismét Ael-el és Kane-val, és megismerkedhettem Vinzent Feuerstein-el, Kawaii Kata-val, Shirei Tenro-val, és Akabeni Mizuki-val. Ennyien azért már csak elégtételt veszünk Semafor felett...