Quibelez de Saporán

Quibelez de Saporán
Adatok
Született	1455. június 10.
Kor	555 év, kinézetre 16
Faj	Arrancar
Nem	férfi
Magasság	kb. 170 cm
Súly	kb. 50 kiló
Hajszín	félhosszú, tejfölszőke
Szemszín	éjkék
Bőrszín	fehér
Vércsoport	0
Különleges ismertetőjegyek	hollow maszk az arcán sebhely alakban, rózsafüzér nyakban
Politikai hovatartozás
Hovatartozás	Las Noches Hueco Mundo
Korábbi hovatartozás	Emberek világa
Foglalkozás	Números 99 Az Exequias tagja
Korábbi foglalkozás	Fracción
Partner	Eras Vanthor Mai Cabaniz Malvado Estaca Hrafn Zuniga
Korábbi partner(ek)	Slarin Sleryrrlyn'dreskel Lala & Lily Raúl Suspicaz de Afuera Gabriel Bello Carl Heller Tui Giobbe Zuolgo Melchor Lopez
Személyes információk
Családi állapot	egyedülálló
Zanpakutō
Resurrección	Persagato

Quibelez de Saporán, ismertebb nevén Bel az Exequias tagja, a 99. arrancar, Las Noches réme, a katasztrófa és a szerencsétlenség megszemélyesítője.

Kinézet és jellem

Quibelez de Saporán, becenevén Bel, az egyik legfeltűnőbb jelenség egész Hueco Mundoban. Fiú létére mindössze 170 centi magas, és elég lányos kinézettel rendelkezik, bár ez utóbbi nem véletlenül alakult így. Vékony és törékeny, ugyanakkor izmos alkatú, aki ráadásul elég nagy közfeltűnést kelt, egyensúlyproblémái miatt ugyanis rendszeresen csúszva teszi meg a sétatávok nagy részét. Szerencsétlensége szinte csapás, nem egyszer minden útjába kerülő arrancart és espadát letarol, hogy a falakról és az ajtókról már ne is beszéljünk.
Arca lányos, lágy vonásokkal, tengerkék szemekkel rendelkezik. Haja egyenes szálú, nedvesen kicsit göndör, nagyjából a válla alá ér, és legjobban a tejföl szőke színmeghatározást lehetne rá mondani. Testileg mindössze 16 éves, bár valójában már 500 is elmúlt, ugyanakkor ez sehol nem látszik rajta. Hollow maszkja végig húzódik az arca bal oldalán sebhely alakban, valamint felsőteste bal felén tovább folytatódik, avatatlan szem nem is fedezi fel könnyen, hogy az nem egy régi sérülés megmaradt nyoma. A hollow lyuk elég kicsi, a jobb fülcimpáján látható, akár fültágító hatásának is elkönyvelhető alakban. Azonosító száma szintén észrevehetetlen, mivel feneke bal oldalán lelhető fel, és nem is érdekel másokat ez valójában. El lehet róla mondani, hogy a kisugárzása nélkül senki nem állítaná, hogy egy arrancart lát. Újabban ez nagyon is jól jön neki, hiszen új munkájában az észrevehetetlenség hasznos tud lenni. Külsőleg mindig virít rajta egy-két lila folt is (azt hiszem nem szükséges részletezni hol szerezte), és gyakoriak az extrém kiegészítői. Ruházatilag a fekete színt részesíti előnyben, de általában fellelhető rajta egy-egy vörös, élénk pink, kék vagy lila díszítés. Arrancar egyenruhája egy fehér, fűzős hátuljú "pólóból", és egy szintén fehér, combnál kivágott, tapadós nadrágból áll, de valószínűleg még soha senki nem látta benne (mert a szeme bánná). Mivel kötelező viselet, gyakran kiegészíti egy bokáig érő kabáttal, amit csak az Exequias tagjainak nyafogása miatt hord, őt magát nem zavarná a hiánya. Anyagokat illetően a feszülős, bőr cuccok a kedvencei, és persze a nem éppen szokásos fém ékszereket is szereti (kivétel a piercingek, mivel utálja a tűt). Gyakran mászkál felső nélkül, bőrdzsekiben, persze csak ha Slarin és a többi "vérszopó nőstény" nincs a közelében. Egyetlen dolog, amelyet ritkán vesz le magáról, az egy fehér rózsafüzér, amelyet divathóbortból kezdett hordani, de miután több fiú is megdicsérte neki, megszerette. Egyébként nem egy pirulós és szégyenlős fajta, csak ez másoknak nincs az ínyükre.
A jelleme nehezen meghatározható, ingadozik az elszánt és a gyámoltalan között, a szituációtól függően. Ezen kívül feltűnően morcos hölgyek társaságában, mivel a fiúkat szereti (közülük viszont rendre a pedofilokat fogja ki, nem mintha annyira ellenére lenne a dolog). Kötelesség szót nem nagyon ismeri, és elég lusta. Az egyetlen alkalom, amikor mozgásra lehet bírni, ha a papírmunka elől kell megszöknie, vagy Aizen-sama a közelben van (na vajon miért?). Ezen kívül feltűnően tájékozott tud lenni, de nem ismeri a személyes tér fogalmát. Szemrebbenés nélkül rákérdez bármire, ami érdekli, nem zavarja, ha ezzel beszélgetőpartnerét kínos helyzetbe hozza (ennek köszönhetően például megtanult a falon át távozni volt főnöknője szobájából). Másokkal nem felhőtlen a kapcsolata, de ha valakit egyszer megkedvel, bármi áron megvédené. Ugyanakkor annak, aki barátkozni akar vele, el kell viselnie, hogy néha képes kiskutya módra követni embereket (főleg hímneműeket) és gyakran változik az érdeklődési köre 180 fokos fordulatokkal. Ja és nem utolsó sorban, ha nem akarja, hogy megtalálják, úgy el tud tűnni, hogy napokig elő se kerül. Tájékozódni a saját szerencséjére tud, így Las Noches szinte minden pontját ismeri, vagy éppen kategorikusan kerüli. Jelenleg eléggé rendezett a napirendje, nem nehéz kitalálni, éppen merre jár éppen. Reggel általában egyenesen Aizen-sama tróntermében köt ki, leggyakrabban egy jó vaskos yaoi manga társaságában meghúzódik az egyik sarokban, és egész délig kedvencét figyeli olvasás közben, valamint tesz róla, hogy . Délután általában elzavarják, ilyenkor nagy nehezen hajlandó az új munkáját is végezni, de általában csak azt a részét teszi meg önként, ahol kapcsolatba kerülhet pár fiúval. A többiek már kezdik megszokni a viselkedésének ezt a részét, a véleményük meg hidegen hagyja. Nem túlságosan jön ki a többiekkel, nő létére Eras az egyetlen, akivel szóba áll, legtöbbször a saját részén van eltemetkezve valamibe. Ez gyakran yaoi témájú olvasmány, film, anime, vagy éppen valamilyen ruhákkal foglalkozó újság, internetes oldal. Újabban kezd rákapni a zenére is, a kedvencei nem meglepő módon Kaya és Mana számai, amelyeket elég hangosan hallgat, mindenki más bánatára. Megtanulta mások véleményét, viselkedését kizárni a tudatából, talán ezért nem érdekli, hogy a többi Exequias tag miként gondolkodik róla, és nem tud kiakadni Eras mániáin sem. A legtöbbször simán hagyja, hogy tegye, amit akar, csak takarítson fel maga után. Sőt, ami azt illeti, nagyon nincs ellenére, ha új főnöke nőket kínoz meg, néha segédkezik is. Persze kizárólag addig, amíg tiszta marad a vértől...

Élettörténet

Ember

Quibelez de Saporán valójában már a második neve, eredetileg nem így hívták (ez csak természetes). Suzuki Hayato néven jött a világra a Kr. u. 1455-ös évben egy japán földbirtokos család sarjaként (ami annyit tett akkoriban, hogy volt saját területük és nagyobb házuk). Születésével egyben tragédia is társult, édesanyja nem élte túl az eseményt (szó szerint egy nagy adag szerencsétlenség volt már akkor is XD). Gyermekkorának első pár évében egy dajka, később nála kilenc évvel idősebb nővére gondoskodott róla (az ő imádott Sayuri nee-sanja). Talán ennek az időszaknak tudható be nemi identitása megváltozása is, hiszen testvére mozgó porcelánbabaként bánt vele ritka szem- és hajszíne miatt, valamint gyakran járatta női kimonókban az amúgy is lányok kinézetű fiút (és akkor még a különös játékaikról nem beszéltem -.-"). Fiatal korában is felfedezhetőek voltak egyensúlyproblémái, rendszeresen szerzett sérüléseket, amikor elakadt egy-egy tárgyban, vagy éppen saját lábában (ez utóbbi elég gyakori volt).
Emberi életében nem érte meg a 17. születésnapját sem, nem sokkal előtte halt meg egy sajnálatos balesetben. Valójában egyszerűen csak lezúgott egy sziklaszirtről, és az alatta lévő szakadékban szerzett ütés okozta korai kimúlását (na igen, így is csak ő tud esni). Az emberek szemében ezzel ért véget feltűnőnek nem éppen mondható (viszont annál viccesebb) földi pályafutása. Hiszen ők nem tudhatták, hogy ezzel még messze nincs vége az életének...

Lélek és arrancar

Mikor magához tért, Suzuki önmagát látta meg elsőnek, csúnya sebbel a fején, és egy furcsa lánccal a melkasában (ami olyan volt, mintha lekötötte volna őt a földhöz, hogy mélyebbre ne gurulhasson már). A lánc egy átlag embert nem zavart volna, de őt (a ritka szerencsétlen típust) annál inkább idegesítette. Rengetegszer magára csavarta, elesett benne, vagy éppen beleakadt, így egy hirtelen ötlettől vezérelve kitépte a melkasából (oh, milyen okos -.-"). Ezután változott hollow-vá, vagy ahogy ő gondolta magáról, egy fura, fehér maszkos figurává, akit csak a táplálkozási ösztöne, az éhsége éltetett. Hamar megtanulta az általa felfedezett új világ két legfőbb szabályát:

1. pusztíts, vagy elpusztulsz, (lefordítva: vacsi leszel, ha nem vigyázol)
2. a fekete ruhás egyének elől menekülj! (a halálisten erősebb nálad, nem éri meg harcolni vele)
Ahogy egyre erősödött, kezdte el társait is felfalni, és ezzel még nagyobb hatalomra szert tenni (utólag ezt a helyzetet már ő sem találta túl elfogadhatónak). Folyamatosan növekedett tudata is, egyre több dolgok értett meg összefüggéseiben. A legnagyobb változást az jelentette számára, mikor felfedezte a hollow maszk zavaró hatását, így megpróbálta levenni. Nos, ez nem úgy sült el, mint remélte (tipikusan), ugyanis az álarc ketté tört, szilánkjai pedig a törésvonal mentén végig testébe fúródtak (és persze senki nem vállalta, hogy kimazsolázza őket). Ennek nyoma még ma is látható rajta, hiszen a sebhely nem tűnt el, és soha nem is fog (emlékeztetve rá, milyen ügyetlen). Maszkja ezáltal a bőre alá lett betelepítve, és csak akkor fedi fel igazi formáját, mikor kiengedi teljes erejét. Ez az erő egyébként kardjába van elzárva, amit Aizen-sama segítségével alkotott meg nem sokkal a történtek után (igaz csak jó ötödik nekifutásra sikerült "elfogadhatóra").
Hueco Mundo-ba kerülve új személyazonosságot kapott, ekkor "született meg" Qiubelez de Saporán, a legszerencsétlenebb arrancar. Ezután már csak egy új főnökre volt szüksége, de mivel ismerték vérmérsékletét, egyik hímnemű espada sem vállalta, hogy fracciónjául fogadja (meg lehetett őket érteni). Végül így került Slarinhoz, akivel nem felhőtlen a kapcsolata, de tart tőle annyira, hogy az egyenes parancsokat végrehajtsa (különben meg messze kerüli).

Egy új esély

Nem mondhatni, hogy egy tipikusan fiúpárti arrancar könnyen békél meg a helyzettel, ha egy női főnököt kap, márpedig Bel tökéletesen fölülmúlt minden rémálmot. Nemcsak kifejezetten utálta Slarint, hanem ráadásul mindent meg is tett, hogy véletlenül se legyen köze hozzá. Az első bemutatkozást követően kategorikusan kerülte, nem jelent meg, ha hívta, nem végezte el a munkát, kimaradt a megbeszélésekről, és a többi fracción elől is eltűnt, ha netán valamelyik a keresésére indult. Általában a szobájában, és az ágyában maradt meg, ott pihent egész nap, esetleg keresett valami jól eldugott helyet, vagy éppen Aizen-sama csodálásával telt a napja. Habár az Espada nem szerette, mégsem szólt semmit, amikor felfedezte, hogy főnöke körül tartózkodik mindig, és ennek a ragaszkodásának köszönhette éppen, hogy sikeresen bekerült az új helyére. Aizen eredetileg nem akarta bevenni, de mivel szokás szerint eltávolíthatatlan volt a trónteremből a rajongásával együtt, rövid úton arra jutott, hogy még egy tag nem árt meg, ráadásul pedig amennyi panasz érkezett rá Slarintól, egészen biztosan nem bánta a hölgy sem, hogy végre-valahára búcsút inthet a kemény fejű fracciónjának. Bel természetesen feltétel nélkül elfogadta az új állását, csupán az zavarta, hogy megint nő lesz a főnöke, de tekintve, hogy Eras Vanthort nem érdekelte, éppen mit tesz, hamar megbékélt vele. Most ennek köszönhetően olyan, mint egy rossz kutya, jószerével levakarhatatlan. Ugyanakkor kicsit elővigyázatosabb, és elég jó szolgálatot tesz jelentéktelen kinézete és viselkedése miatt az Exequias hírszerzési részének. Meg nem utolsó sorban a beszállított fiúkat ő is megdolgozhatja, ami megint nem hátrány.

Képességei

Az alap Arrancar képességekkel nem jön ki túl jól (mással se nagyon), éppen ezért ritkán harcol és nagyon el tud lustulni. Ráadásul célzóképessége sincs (pontosabban tíz méteren kettőt mellé talál), éppen ezért hacsak nem kényszerítik rá, messziről kerüli az összecsapásokat (oh, mily meglepő), kivételt ezalól talán csak a fejben lezajlott küzdelmek jelentenek. Ha már nincs semmilyen mód rá, hogy megússza, akkor a kardban elrejtett erejére támaszkodik, ugyanis anélkül felér egy öngyilkossági kísérlettel harcba bocsátkoznia.

• Zanpakuto neve: Persagato [Perzsacica]
  
• Zanpakuto parancsszava: Ronroneo, Persagato! [Dorombolj, perzsacica!]
  
• Resurrection: Mikor a katanája szétporlad, a két kezét leteszi a földre, így négykézláb állva veszi fel igazi alakját. Ezután a teste fellobban, égni kezd, és mikor lelohad a tűz, már egy hatalmas macska alakban van, aminek van két szarva, valamint lángol az egész bundája. Az egyensúly érzéke ilyenkor normális lesz, viszont a látása, hallása, szaglása teljesítőképessége megnő. Az ereje körülbelül háromszorosa lesz, a sebessége pedig négy-ötszörösére. [1]
  
• Képesség:
  • Ampolla arma de fuego (Égő ágyú) - Ezt a képességet csak ressurection alakban képes használni. Ilyenkor a gyorsaságának köszönhetően egy örvényt képez maga körül, amely óriási erővel célozza meg az áldozatot: [2] - a különbség az, hogy lángol is.
    
  • Exasperante (Dühítés) - Ezt a képességét is csak ressu alakban tudja használni. Ezt a képességét használva, képes megnövelni a karmai, és a fogai méretét úgy 10 centivel. Ezután a karmok és fogak kötöttsége a testhez csökken, így egy támadás alkalmával képes a beakadtakat hátra hagyni. Nagyjából egy perc múlva a hiányzó részek mindig visszanőnek, így nem különösebben aggódik az elvesztésük miatt. A képesség gyengéje, hogy összesen 2 óráig használható, és a használat után hatalmas fáradtságot fog érezni a használó.

Idézetek

• Szeretném tudni az Ön nemi beállítotságát! Egészen egészséges ízlése van ahhoz képest, hogy nőstény... (Slarinnak)

//Szerkesztés alatt//