FANDOM


Takagi Akira
Takagi Akira
Kanji 鷹気 明
Adatok
Kor 225
Faj Shinigami
Nem
Magasság 165 cm
Súly 51 kg
Hajszín fekete
Szemszín szürke
Bőrszín fehér
Politikai hovatartozás
Hovatartozás Soul Society
Gotei 13
Korábbi foglalkozás 1. osztag 4. tisztje
9. osztag hadnagya
Előző osztag(ok) 1 1. osztag
9 9. osztag
Korábbi partner(ek) Fujimoto Masayoshi
Shiranui Naomi
Nara Shiratori
Személyes információk
Családi állapot házas
Rokonok Takagi Hikari (húga, elhunyt)
Kuchiki Samanuske (férje)
Kuchiki Sayuri (lánya)
Zanpakutō
Shikai Hibana Hachi

Takagi Akira (鷹気 明, Akira Takagi) a 9. osztag volt hadnagya.

Megjelenés, személyiségSzerkesztés

Akira(2)
Ránézésre nem lehet több 20 évesnél, hogy tízszer ennyi is elmúlt pedig nehéz elhinni, ahogy külsején, úgy jellemén sem igazán hagyott nyomot az idő. Külsőre semmiben sem tűnik ki a tömegből 165 cm-es magasságával, ahogy testalkatában sincs semmi kirívó jellegzetesség, épp csak annyira nőies, hogy elsőre se lehet összetéveszteni egy fiúval. Öltözködésében is a végletekig egyszerű, többnyire shinigami egyenruháját viseli. Ruhatára többi darabja is inkább a kényelmet és praktikusságot szolgálja, minek magyarázata igen egyszerű, mivel sosem tudni, mikor adódik olyan, vagy ahhoz hasonló helyzet, hogy esetleg épp fára kell másznia. Épp ezért, és mert nem is igen kedveli a kifejezetten lányos viseleteket, úgy a túl sokat mutató darabokat sem részesíti előnyben. Szoknyából legfeljebb egyet találni a szekrényében, ahogy kimonóból is csupán azért rendelkezik egy csinosabb darabbal, ha olyan alkalom van, legyen mit felvennie. Külsejével sem foglalkozik a kelleténél többet, vállig érő, egyenes szálú fekete haját kibontva hordja, a reggeli fésülködésnél erre sem pazarol több időt. Szeme a szürke változatos árnyalataiban játszik, hangulattól függően hol sápadt borongós, hol viharos szürke fellegek színét tükrözi.

Bár jelleme meglehetősen egyszerű, viselkedés elég változatos, olykor kiszámíthatatlan és érthetetlen. Ugyan nem szereti és nehezen is kezeli, ha felelősséget bíznak rá, mikor tiszti feladatai ellátásáról van szó, azokat teljes komolysággal végzi, mely más helyzetben különben egyáltalán nem jellemző rá. Gyakran hajlamos gyerekes megnyilvánulásokra, korához képest meglepő lehet, olykor mennyire nem képes felnőttként viselkedni. Továbbra sem nehéz őt elvarázsolni egy-egy mesével, sokszor pedig helyzettől függetlenül kapható egy kis játékra, mit nem ritkán ő maga kezdeményez, legyen az akár gyermeteg, vagy akár a véresen komoly fajtából való. A legtöbb shinigamival szemben, akár idegenekkel is, néha már-már illetlenül közvetlenül viselkedik, de ezzel együtt is többnyire udvarias. Erős kivételt képeznek viszont ez alól a hadnagyi, kapitányi szintű tisztek, kiknek társaságában többnyire görcsösen, erőltetetten illedelmesen viselkedik és szinte képtelen, avagy nagyon nehezen oldódik fel, valami oknál fogva sokkal ijesztőbbnek látva őket, mint amilyenek valójában. Közvetlensége ellenére is meglehetősen visszahúzódó, magától ritkán keresi a társaságot, bizonyos helyzetekben eléggé szégyenlős, így nem nehéz zavarba hozni sem.

TörténetSzerkesztés

LélekkéntSzerkesztés

Akirakicsi

Akira kislányként

Észak-Rukongai egyik külső körzetében született, hosszú évekig ott is élt családjával, mely számára nagyapját és ikertestvérét jelentette. Sosem vágyott ennél összetettebb rokonságra, valódi szülők iránti igénye sosem volt, hiszen nem ismerte őket, nem volt fogalma egy ettől idillibb képről, így számára természetes volt, hogy így, hármasban alkották a tökéletes családot. Hogy nem is vágyott másra, nagy szerepet játszott, hogy az öreg a tőle telhető legjobban igyekezett nevelni őket és szegénységük ellenére is tisztességesen gondoskodott róluk. Amit csak tudott, megtanított a lányoknak, legfőbb örökségei közül talán mégis világszemlélete az, ami a legértékesebb volt mind közül. Mindig arra biztatta őket, történjen bármi rossz velük, legyenek képesek azon utóbb mosolyogva túllépni, még ha nem is mindig feltétlen boldogak, sose keseredjenek neki semminek. A tanultakat megfogadva így is éltek, bármilyen mostohák voltak is a körülmények, sosem lehetett őket szomorkodni látni. Ha nem volt más, hát örültek annak, hogy reggel felébredve ott voltak egymásnak, ez is bőven elég volt számukra, hogy vidáman teljen egy-egy nap. Esténként, lefekvéskor pedig mindig ott voltak a nagyapa meséi, amit semmi pénzért nem cseréltek volna el másra. Hiába telt el sok-sok év, ugyanúgy felnőttként is része volt mindennapjaiknak a játék, ahogy a mesék iránti rajongásukat sem nőtték ki soha. Hogy nem ritkán gyerekes megnyilvánulásai vannak és sokszor a mai napig nem képes éretten viselkedni, nagy szerepe volt rukongai életének, hiszen akárhány év telt is el, sosem kellett igazán felnőnie, az ott töltött kétszáz év alatt senki sem rótta fel neki, hogy olyan, mint egy szeleburdi gyerek. A testvérek közül egyébként is húga volt, aki mindig komolyabban vette a dolgokat, ez persze nem jelentette, hogy ne lett volna benne mindenféle játékban, vagy huncutságban, mindössze olykor némileg ellensúlyozni próbálta Akira felelőtlenségét. Mindennapjaikat akkor még az sem változtatta meg, hogy idővel megmutatkozott, egy átlagos léleknél több lélekenergiával rendelkeznek. Nagyapjuk ugyan szorgalmazta volna, hogy jobb kilátások, egy jobb élet reményében jelentkezzenek az Lélektovábbképző Akadémiára, eszük ágában sem volt magára hagyni az öreget, így csak jót nevetve az egészen nem is esett róla több szó, hiszen képtelenségnek vélték, hogy valaha is változni fog körülöttük valami, ami miatt így tennének.
Jó pár évig még így is volt, ugyanúgy teltek a mindennapok, mint azelőtt, nem is hozták fel többet a témát, ha gondoltak is rá, még egymás közt sem beszéltek róla. Hiába hitték, hogy ez örökre így is marad, évekkel később mégis eljött az a nap, ami megváltoztatott mindent. Hogy aznap nekik nem esett bántódásuk, csak annak volt köszönhető, hogy nem voltak otthon, mikor banditák, ki tudja miért, talán csak mert épp nem találtak semmi elvihetőt, felgyújtották kis kunyhójukat és végeztek a nagyapjukkal. Mire ők maguk is visszaértek, segíteni már egyiken sem tudtak. Egy fel nem tett kérdésre megszületett a válasz, tudták, hogy tovább kell lépniük, ahogy azt is, merre tovább.

Akadémiai évekSzerkesztés

Az Akadémiára gond nélkül bekerültek, mindketten elsőre eleget tettek a felvételi követelményeknek. Ha bár külsőre és sok minden másban is teljesen egyformák voltak, az akadémiai évek alatt hamar megmutatkoztak a kettejük közti különbségek, a gyakorlati tárgyaknál kiütköztek egyéni sajátosságaik. Míg húgának a Kidou volt erősebb oldala, ő már akkor is hadilábon állt vele. Fordítva is igaz volt ez, míg ő meglehetősen ügyesen vette az akadályokat kardforgatásból, úgy testvérének kifejezetten ez volt a gyengéje. Mégsem hagyták annyiban, beletörődve, hogy valami nem sikerül elsőre, órákon kívül is szorgosan gyakoroltak egymással, ki egyik, ki másik tárgyból igyekezte felzárkóztatni a másikat. Hogy mint mindig, szabadidejüket is végig együtt, és többnyire egymás edzésével töltötték, másképp is jó hatással volt rájuk, sokkal nagyobb összhangban voltak ez által, mint előtte bármikor. Úgy, ahogy erősségükké is vált, hogy ott voltak egymásnak, ugyanebből kifolyólag gyengeségükké is ez vált, ha egy-egy feladatot önállóan kellett elvégezniük, látványosan rosszabbul teljesítettek, mint mikor párban dolgoztak. De ebből, egészen az Akadémia utolsó évéig nem adódott különösebb problémájuk.
Végzősként egy csapat másik diákkal és felügyelőikkel terepgyakorlatra mentek, ahol néhány lidérctől kellett volna megtakarítaniuk Rukongai peremvidékén. És bár feladatuk nem tűnt ugyan különösebben nehéznek, valami mégis rosszul sült el. Csupán néhány percig nem figyeltek egymásra, ami utóbb végzetes hibának bizonyult. A többiektől leszakadva, egyedül maradt húgával is ez a hiba végzett, egy hollow képében, mit nem vettek észre időben ahhoz, hogy a segítségére siessenek.
A történtek után jó pár napig eltartott, mire újra összeszedte magát, de végül mégsem adta meg magát a keserűségnek, nem hagyva, hogy a történtek az őrületbe kergessék. A shikai elsajátításához bármennyire is próbálkozott, sokáig nem került mégse közelebb, így az utolsó akadémiai évéből az utolsó előtti lett. Idővel, talán ahogy egyre jobban kezdte magában elfogadni húga elvesztését, zanpakutoja elkezdte felfedni magát előtte, lassan, fokozatosan, minden éjjel emlékeket álmodtatott vele újra. Egy utolsó ilyen visszaemlékező álom után pedig, mikor elérkezettnek látta az idejét, egészében meg is mutatkozott számára.

ShinigamikéntSzerkesztés

Ahogy eltelt az utolsó év is, új társával az oldalán végül jó eredménnyel vette záróvizsgáját, sikeresen teljesítve az Akadémiát. Osztagba sorolásáról a levelet már másnap megkapta, felvételt nyert az Ichibantai soraiba.
Folyt. köv...


KépességekSzerkesztés

ZanpakutōSzerkesztés

Neve: Hibana Hachi (Szikra Méh)

Típusa: villám

Shikai parancsa: Nakishikure, Hibana Hachi (Zümmögj, Szikra Méh)

  • Akira zanpakutouja
  • Akira zanpakutouja
  • Hibana Hachi shikai alakja

Shikai kinézete: Shikai formában is kard alakját veszi fel, csupán annak külalakja változik. Pengéje néhány ponton megtörve villám alakot vesz fel, keresztvasát szintén apró villámokra emlékeztető formák alkotják. A penge közepén halványkék színezetű csatorna fut.

Támadások:

Michibachi (Dolgozó méh)
A parancsszó elhangzása után a pengét körülvevő elektromosság összesűrűsödik, melyből apró, üveggolyó nagyságú gömbvillámok jönnek létre, rajban olyan hangot adva ki, mintha egy csapat döngicsélő méhet hívna elő. Számuk a zanpakuto szintjétől függ, minden arra osztott pont 50-nel növeli a számukat (1 pontnál 50 darab, 24-nél maximum 1200). A gömbvillámok egyenkénti sebzése kicsi, a zanpakutoura tett pontok egyharmada, így igazi erejüket sokaságukban rejlik. Ahhoz, hogy az így létrehozott raj támadjon is, szükségük van egy lélekenergia mintára, amit követhetnek, amíg nincs megjelölt célpontjuk, addig passzívan viselkednek. Az ellenfél reiatsu lenyomatának megszerzéséhez szükség van a karddal való fizikai kontaktusra, de nem feltétlen kell megvágnia, elegendő bármely olyan részhez érinteni, melyen át van itatva az ellenfél lélekenergiájával, legyen az a fegyvere, vagy akár a ruhája, amit visel. A mintavétel eredményességét a penge közepén futó csatorna jelzi, amennyiben sikeres volt, úgy halványkéken feldereng a véset. Az így szerzett, nyomkövetésre szolgáló minta begyűjthető akár a parancs aktiválása előtt is, a penge megőrzi azt a felhasználásig. Egyszerre viszont csak egy mintát képes tárolni, így több ellenfél esetén a legutolsó lenyomatot fogja felhasználni a támadásnál. Miután a raj támadásba lendült, nincs mód további irányításukra, visszahívni sem lehet őket, ahogy új célpontot sem lehet számukra kijelölni. Amennyiben több célpont rendelkezik ugyanazon lélekenergiával, mint például a klónok esetében, úgy egyenlő számban több felé válik a raj, nem tudva különbséget tenni, melyikben milyen mennyiségben található a megjelölt reiatsuból. Egy-egy gömbvillám, ahogy célt ér, vagy akadályba ütközik, azonnal szertefoszlik, azon fejtve ki hatását, amihez először hozzáér. Gyorsaságuk megegyezik a használó shunpora tett pontjaival.

Hachisu no Kabe (Kaptárfal)
A technika kétirányú lehet, parancstól függően aktiválódik a használó körül, avagy rajta kívül. A személy megjelölése az első technikánál leírtakhoz hasonlóan, lélekenergia minta vételével történik, csak ezáltal köthető más személyhez. Ez esetben nem feltétlen kell ellenség legyen az „elzárt” alany, mások védelmére is használható, ekkor viszont körültekintően kell felhasználnia a szerzett mintát, hiszen az első technika nem tesz különbséget barát és ellenség közt. Alparancsok:

  • Kodate (Pajzs): Ezzel a paranccsal, függetlenül attól, van-e reiatsu minta a birtokában, a technika a használó körül fog aktiválódni.
  • Musho (Börtön): A lélekenergia minta tulajdonosa köré von elzáró burkot.

Tulajdonságai és működése mindkét esetben azonos. A célpont körül hatszögletű, méhsejt alakú lapokból álló, rácsszerkezetű, sárgás, áttetsző burok keletkezik. Átmérője szinttől függetlenül két méter. A burok fala fizikai támadásokat ugyan nem fog fel, mégsem ajánlatos megérinteni az erőteret, erős elektromosság alkotja a sejteket. Ugyanúgy kívülről, mint belülről, a burokban álló személyre való tekintet nélkül, úgy a használónak sem ajánlatos érintkezésbe kerülni a falával. Persze valós fizikai akadálya nincs annak, hogy valaki ki-, illetve besétáljon a körön belülre, a próbálkozásnak azonban fájdalmas következményei vannak, akár bénító hatása is lehet. Valódi funkciója a kidou illetve reiatsu alapú támadások elnyelése, melynek eredményessége a zanpakutoura tett pontoktól függ - annak pontszáma alatti támadásokat teljes egészében semlegesít, az azonos szintű, vagy erősebb támadásokat kis mértékben gyengíti.

Mabushii Dokushin (Ragyogó fullánk)
Végső esetekre tartogatott, lélekölője számára rendkívül megterhelő technika. Használatakor a levegőt fülsüketítő, haragos zümmögés tölti be, amibe az Akira háta mögött egyidejűleg megjelenő, méhszárnyakat idéző alakban szétterjedő villámok sistergése is belevegyül. A tényleges technika Hibana Hachi "fullánkja", egy nagyjából karvastagságú, lándzsaméretű ragyogó villám, amely elvakítja a beletekintőket, és találat esetén intenzív izomgörcsöket okoz, másodpercekre lebénítva célpontját. Amennyiben az előző képességeknél leírtaknak megfelelően sikerült mintát venni az ellenfél reiatsujából, a teremtett villám követi célpontját, de azzal ellentétben képes a reiatsuszintje alapján felismerni az eredetit, így akár klónozó vagy hasonló technikák használata esetén sem téveszt célt. A képesség alkalmazása után, a fullánkját vesztett és ettől elpusztuló méhekhez hasonlóan, Hibana Hachi technikái is elérhetetlenné válnak egy időre, amíg gazdája viszonylag békés körülmények között, harcon kívül nem pihen legalább öt-tíz percet.

Zanpakutō szellemeSzerkesztés

Neve: Hibana Hachi

Hibanahachi

Hibana Hachi

Neme:

Kinézete: Nagyjából egy fejjel lehet magasabb Akiránál, továbbá sokkal nőiesebb alkat is, mint gazdája. Hullámos, vörös haja van, fekete-sárga csíkos ruhát visel, mivel inkább emlékeztet darázsra, mint méhecskére. Alakja nem teljesen emberi, hátán két pár hártyás szárnyat visel, fülei is kissé hegyesek.

Személyisége: Annak ellenére, hogy gazdája sem a komolyság mintaképe, lélekölője magasan felülmúlja őt, sokkal játékosabb és szórakozottabb nála. Ettől függetlenül jól megértik és remekül kiegészítik egymást. Nem egyszer volt rá példa, hogy bármennyire is szeleburdi, képes felelősségteljesen viselkedni, ha a helyzet úgy hozza. Normál esetben, a világán kívül nem szoktak egymással szót váltani, Hibana Hachi többnyire érzésekkel, esetenként akár énekléssel kommunikál vele.

Belső világa: Egy kaptár belseje, falait, akár csak egy valódi méhkas esetében, hatszögletű, mézszínű sejtek alkotják. A terem közepén, egy emelvényen királynőként trónolva foglal helyet. A falból néhány hiányzó méhsejt szolgál ablakul, azokon kinézve egy sziklás fennsík látható, melyet szakadékok szabdalnak, felette pedig soha szűnni nem akaró vihar tombol a sötét égen.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.