![]() | |
Kanji | 塚谷 久仁 |
Született | 1977. november 11. |
Kor | 39 |
Faj | Ember |
Nem | férfi |
Magasság | 183 cm |
Súly | 68 kg |
Hajszín | koromfekete |
Szemszín | mézbarna |
Bőrszín | fehér |
Vércsoport | 0 |
Különleges ismertetőjegyek | vékonyvágású szemei miatt olyan, mintha folyton csukva lennének |
Hovatartozás | Emberek világa; Japán, Ametsuchi |
Korábbi hovatartozás | Japán, Kiotó |
Foglalkozás | Gonguuji |
Partner | Akabeni Mizuki, Atamagahen Haseru Hidari, Tsukatani Aoi, Tsukatani Sayuri, Tsukatani Tatsuha |
Családi állapot | özvegy |
Rokonok | Tsukatani Kunimune (édesapja) Uesugi Megumi († – édesanyja) Minamoto Hikari († – felesége) Tsukatani Tatsuha (rokona) Tsukatani Sayuri (rokona) Tsukatani Aoi ("lánya") Akabeni Mizuki (rokona) Atamagahen Haseru Hidari (rokona) |
Képesség | spirituális összekötő |
Tsukatani Kunihiro (塚谷 久仁, nyugatiasan Kunihiro Tsukatani) az Ametsuchiban található Sankyoudai-ji templom asszistens papja. Tsukatani Kunimune és Uesugi Megumi egyetlen gyermeke. Jelenleg Tsukatani Tatsuha tanítványa és Tsukatani Aoi nevelőapja.
KINÉZET[]
Hosszú, vékonyszálú koromfekete színű haja bontva omlik le hátára. Ritkán fogja csak fel, mely kifinomult arca miatt fokozza megjelenésének feminim hatását. Hajzuhatagához képest világos porcelánfehér bőre van. Könnyen le tud égni a napon, így külön odafigyel, amikor szabad ég alatt mozog. Szemei mézbarna színűek. Érdekességük, hogy mélyen ülő, vékonyvágású szemei olyan hatást keltenek, mintha folyton csukva lennének.
A maga 1 méter 83 centiméterével magasnak mondható a családban. Vékony, langaléta testalkata van, testéhez képest hosszúnak tetszenek karjai és lábai. Senki se mondaná meg róla, hogy évekig aikidózott.
Kunihiro csak akkor viseli a papi öltözetet, amikor szertartásokat tart. Viszont megjelenésére mindig ügyel, általában egyszerű kimonót visel, gondolva a templom váratlan látogatóira. Továbbá ez akkor kivétel, amikor a kertet rendezi, olyankor egyszínű melegítő ruhát szokott viselni.
JELLEM[]
Kötelességtudó, szívén viseli a templom sorsát. Örömmel segít Tatsuhának a szent épület körüli teendőkben. Az esetek többségében már ő vezeti a szertartásokat a templomban.
Tatsuhához képest sokkal engedékenyebb, tiszteletben tartja a fiatalok döntéseit és nem erőltet rájuk semmit. Szigorú arcát csak akkor ölti magára, mikor feltétlen muszáj. De jobban szereti megbeszélni, mintsem vitával lerendezni a dolgokat.
Rendkívül birkatürelmű személyiség, nyugalmával már-már roppant ijesztő tud lenni, szinte semmivel se lehet felidegesíteni.
Szeret régi történeteket mesélni, rengeteget tud a templom múltjáról, de maga Japán historiájával is tisztában van.
A konyhában remekel, általában ő készíti el a napi fogásokat a templomban élőknek. Noha inkább a hazai fogások elkészítésében remekel. Mindemellett finom ízű teákat képes főzni teaszertartás képében.
Mióta Amatsuchiban él, nem szívesen mozdul ki otthonról, ha nem muszáj. Szabályosan horrorként éli meg a nagyvárosokban tölött időt. Az iszonyúan zsúfolt tömegközlekedés és az embertömegek miatt. Ráadásul rettenetesen tájékozódik térképpel és GPS-el is. Egészen olyan, mintha egy elveszett kisgyermekké válna a faluknál nagyobb községeknél.
TÖRTÉNETE[]
Tsukatani Kunihiro 1977. november 11-én látta meg a napvilágot Tsukatani Kunimune és Uesugi Megumi egyetlen gyermekeként Kiotóban. Édesapja néprajzi végzettséggel Japán hagyományaival foglalkozik egy vendéglátói szolgáltatás keretein belül. Teaszertartásokat tart turistáknak, de előadást is nyújt a közönség számára Japán történelméről. Ez ihlette később atyja továbbtanulási szándékát, pár évvel Kunihiro megszületése után ugyanis elkezdett történészettel foglalkozni. Édesanyja pedig híres virágkötő volt, saját boltot vezetett a városközpontban. Gyakran rendeltek tőle esküvőkre és nagyobb rendezvényekre virágberendezést.
Kunihirónak békés gyermekkora volt és összességében jólnevelt, bajt elkerülő fiú volt. Imádta a szüleit. Szívesen hallgatta édesapja meséit Japán történelméről és hagyományairól. Nyaranta és szünetekben peidg gyakran segített édesanyja által vezetett üzletben. Ennek köszönhetően elkezdett vonzódni a természethez és némi tapasztalatott gyűjtött a növények ápolásáról, kezeléséről és virágkötésről.
Középiskola első évét szomorúan kezdte meg, amiért édesanyja májrákban elhunyt. Az orvosok későn fedezték fel a betegségét és már nem tudtak segíteni rajta. Édesapja, ki a munkába menekült édesanyja halála miatt otthon olyan érzést keltett számára, mintha nem csak egyik szülőjét vesztette volna el, hanem mindkettőt.
Így történt, hogy az általános iskolát remek bizonyítvánnyal záró Kunihiro édeklődése a tanulás felé csökkenni kezdett. Jegyei romlottak, elkezdett ellógni az órákról, verkedésekbe keveredett, gyakran ő kezdeményezve az összetűzést.
Osztályfőnöke ismerve a veszteségét, megpróbált segíteni neki, mielőtt túlságosan elragadta volna a gyász. Ő ajánlotta fel Kunihirónak az iskola által nyújtott egyik klubfoglalkozást: az aikidót, hogy lekösse vele a fiú energiáit.
Az aikidó sensei kezeskedett róla, megadta számára azt a figyelmet, amit odahaza nem kapott meg magába roskadt atyjától. Ráadásul igen hamar kiderült, hogy Kunihiro elég tehetségesnek bizonyul a harcművészetben. Ebből kifolyólag gyakran vett részt versenyeken és ért el dobogós eredményt. A középiskola elvégzésével pedig zöld övig jutott. A harcművészetet viszont az iskola utolsó évben kezdte abbahagyni, amikor már körvonalazódtak előtte jövőbeli tervei és a továbbtanulás miatt a klubfoglalkozás helyett főiskolára előkészítő órákat kellett vennie.
Tanulmányaira a klubfoglalkozás megkezdése után és édesapja gyászból való kilábalása után soha nem volt panasz. Jó fiú volt, szűk baráti körrel. Bár a matek mindig is gyöngéje volt, inkább a humán tantárgyak vonzották.
Édesapjával a kapcsolata fokozatosan szorosabb lett édesanyja halálát követő egy év után. Mindkettőjük számára furcsa volt a helyzet, hogy édesanyja nincs többé. A középiskolai nyarakat édesanyja munkahelye helyett édesapjánál töltötte kisegítőként. Ugyanis az üzletet apja nem tudta fentartani a saját fizetéséből. Továbbá Kunihiro ekkor kezdett el ismerkedni a konyha rejtelmeivel is, édesapja tanította meg a legtöbb hagyományos Japán fogás elkészítésére.
Feleségével Mintamoto Hikarival a főiskolán ismerkedett meg. Sokáig kerülgették egymást, végül Kunihiro bátorkodott kezdeményezni, mikor az iskola könyvtárában levett egy kötet egy magasabb polcról Hikarinak. A lovagias cselekedete rózsás felsőoktatási éveket nyújtott számára. Az utolsó vizsgáik után pedig megkérte Hikari kezét és még azon a nyáron összeházasodtak.
Kunihiro édesapja mindenben támogatta őket. A fiatalok egybekelését következő év tavaszán viszont Európában kapott állást egyetemi előadóként. Szerette volna fiát és menyét is magával vinni külföldre, azonban Kunihiro felesége várandós volt, ráadásul Kunihirónak is pont akkor sikerült állást szereznie, illetve új lakásukba is akkor költözhettek be. A túl sok változó túlságosan is együtt állt és nem volt olyan a helyzetük, hogy mindent hátrahagyva költözhessenek.
Noha a tenger nem akadályozta meg, hogy telefonon keresztül tartsák a kapcsolatot. Viszont Kunihiro édesapja óriási bűntadtot érzett, amiért nem tudott fia mellett lenni, amikor az ősz elején egy hónappal korábban megszületett kisunokája, sem akkor, mikor pár napra rá menye gyermekágyi lázban elhunyt.
Kunihirora minden egyszerre szakadt rá. Otthon és a kórház között ingázott. Az újszülött gyermekét nem hozhatta ki a kórházból, amíg az orvosok nem látták úgy, hogy fejlődése normális mértékben halad. Otthon pedig összetört apósával felesége temetését kellett intéznie. Édesapja anyagiak miatt nem tudott hazautazni, azonban felkereste fia számára távoli rokonaikat. Édesapja harmadunokatestvére Tsukatani Tatsuha tárt karokkal fogadta Ametsuchiban az özveggyé vált Kunihirót, újszülött gyermekével együtt.
Itt találkozott Tsukatani Sayurival, ki fiatalkori szerelméből fogant gyermekkel volt állapotos. Sayuri az úton lévő baba vérszerinti apjának nem tervezett szólni a gyermekről. A házasság rémisztő gondolata miatt elmenekült a vallomás elől és egyedül tervezte felnevelni a születendő csemetét. Kunihiro és Sayuri ennek hatására közösen megállapodtak, hogy apa és anya képében felnevelik a két gyermeket, hogy ne szenvedjenek semmiben sem hiányt.
Kunihiro hamar a háztartás vezető szerepében találta magát. Sayuri fix jövőképe rózsázni kezdett első meghallgatásának sikerével. Így Kunihiro a gyermeknevelés és a ház körüli teendők mellett Tatsuha hatására elkezdett komolyabban foglalkozni a vallással. Egyre többször segített be Tatsuhának a templom körüli teendőkbe, végül elkezdett papnak tanulni.
KÉPESSÉGEK[]
- Magas lélekenergiájának köszönhetően látja a túlvilágis dolgokat (halottak szellemeit, halálisteneket, lidérceket, stb.).
- Kiemelkedő lélekenergiájának köszönhetően képes nagyobb erejű ofudák megírására.
- A birtokában lévő régi rózsafüzér segítségével végre tud hajtani bonyolult szertartásokat. Ezzel képes a Sotachi-k (Ősök) lelkét megidézni a templom területére, amennyiben a reinkarnációjuk ott tartózkodik. Ilyenkor az Ősök szellemként vannak jelen az ember között. Akik alapvetőleg nem érzékelik a spirituális dolgokat, azok nem látják őket.